A hazai gyártók termékeinek egyes részpiacain eltérő tendenciák érvényesültek.

Az égetett tégla termékek, a szálas hőszigetelők és a homlokzati nyílászárók piacain 2018 első negyedévével körülbelül azonos volument gyártottak, míg az EPS hőszigetelő, a fehér falazati és építőkémia anyagok, valamint az épületgépészeti termékek terén a gyártók részben kétszámjegyű növekedést értek el 2019 első negyedévében.

A hazai építőanyag gyártók a piaccal kapcsolatban alapvetően optimisták: 2019 végéig várhatóan kitart a növekedés, 2020-ban azonban sok függ egyes megszűnő piaci ösztönzők (mint például: lakástakarékpénztári megtakarítások kamattámogatása) helyett új ösztönzők bevezetésétől. Célszerű lenne, hogy az újlakás-építésekkel kapcsolatban, a kivezetésre kerülő 5%-os újlakás-áfa helyett egy másik ösztönző lépjen be, mivel a piaci jelek szerint amennyiben nem történik beavatkozás, 2020-ban megnő az esélye egy dekonjuktúrának. Ennek jelei a visszaeső projektkezdési mutatókkal már megjelentek, így például a lakásépítési engedélyek és bejelentések száma, valamint a projektkezdési mutatók csökkentek az első negyedévben. A MÉASZ tagjai a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést jól célozható eszköznek tartják mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén.

A lakóépület és kkv-projektek jellemzően több (gyakran 5-6) hónapos csúszásban vannak a visszajelzések szerint. Ezzel szemben a nagyvállalatok beruházásainál az egyes gyár- valamint logisztikai bővítések halasztódása jelent meg, amelyben külkereskedelmi tényezők is szerepet játszanak.

2019 első negyedévében a szerkezetépítő anyagok iránti kereslet továbbra is élénk:

Az égetett tégla termékek a 2018. első negyedévi bázissal azonos volumenben fogytak, míg a cseréptermékek iránti élénk keresletnövekedés érzékelhető, amely a befejeződő lakóépület projektek befedésével függ össze.

Az 5%-os lakásáfa határozott idejű kivezetésével párhuzamosan megfigyelhető az építési engedélykérelmek és bejelentések számának csökkenése, emiatt a téglagyárak fokozottan figyelik a piacot, különösképp, hogy 2020-ban egyéb beavatkozás hiányában a csökkenés sem zárható ki. 

A fehér falazóanyagok az első negyedévben 15-20% közötti növekedést mutattak bázis alapon; a kereslet töretlen. A jó hanggátló jellemzőkkel bíró mészhomoktégla és a belső hőszigetelő lapok iránti felfokozott a keresletet az negyedévben nem mindig lehetett teljesen kielégíteni, a gyártás korlátosságai miatt. A piaci visszajelzések szerint a kivitelezői (beépítői) munkadíjak továbbra is dinamikusan emelkednek.  

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) az első negyedévben élénk kereslet mutatkozott, részben egy, részben kétszámjegyű növekedéssel, mivel számos épület befejezése változatos építőkémia terméket igényel és fog igényelni. Ezzel összefüggésben az év további részére a gyártók növekedésre számítanak. 

A homlokzati nyílászárók piacán az első negyedévet tekintve körülbelül a tavalyi volumen ismétlődött meg, tehát e szegmens nem tudott erősödni; erősen érzékelhető a lakástakarékpénztári megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetése. A kollégák visszajelzése szerint kevesebb korszerűsítés valósul meg emiatt, illetve kivárás is van a piacon.

Az ablakgyártók továbbra is jelentős bérnyomás alatt vannak, idén még 10% körüli, de Kelet-Magyarországon akár 20%-os további bérnövelésre lesz szükség a szakemberek körében, ahol részben már kettős állampolgárságú dolgozókkal is biztosítják a munkaerőt, nálunk az utazási költségtérítés (illetve utaztatás) is megjelenik a költségszerkezetben.  A nyílászárók alapanyagainak árai idén eddig 3-5%-kal nőttek.

Pozitívum azonban, hogy míg az ekáer a korábbi szürkeimportot részben megszüntette, ezzel párhuzamosan idén némileg csökkent a zömmel importból származó, gyenge energetikai minőségű ablakok iránti kereslet is, azaz: egyre többen az ár-érték arányt figyelik az ár helyett.

A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránt közel 20%-os kereslet érvényesült az 2019 első negyedévében 2018 azonos időszakához képest, amely részben az alacsonyabb bázishoz, részben pedig az áthúzódó projektek befejezéséhez kapcsolódott.

A KKV-k telephelyfejlesztési (támogatott) projektjei jelentős mértékben meghatározzák a piaci keresletet, míg a nagyvállalat beruházások volumene csökkenni látszik és / vagy halasztódik.

A magánerős és a lakóépület korszerűsítési részpiacot változatlanul a vissza nem térítendő épületenergetikai ösztönzők léte vagy nemléte határozza meg, a kamatmentes hitelek piacélénkítő hatása az EPS hőszigetelőanyagok piacán alacsonynak érzékelhető. A hazai EPS hőszigetelőanyag gyártó vállalkozások a jelenleginél sokkal nagyobb piaci keresletet is tudnak elégíteni.

A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet körülbelül a 2018. első negyedévével azonos, érdemi volumen növekedés nem volt mérhető. A lakossági magánerős szegmensben ez a részben hiányzó ösztönzőkkel függ össze, míg a professzionális beruházóknál a megkezdett beruházások száma indult csökkenésnek. A nagyvállalatoknál 2019 elejétől, a Brexit és az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus miatt inkább óvatos menedzsment döntések érvényesülnek, így egyes projektek (mint például a Mercedes-gyár bővítése) halasztásra kerültek. Az újonnan indult projektek száma jelentősen csökkent.

Az épületgépészeti termékek beépítése terén a 2018-as évhez hasonlóan továbbra is keresleti természetű piac van, és a megvalósítási elképzelésekre számos lehetséges műszaki megoldás kínálkozik. Míg tavaly a kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak, az igazán jó minőségű szakmunkát a beruházók esetenként nehezen fizetik meg, ez pedig a szürkegazdaság kockázatát növeli például oly módon, hogy végül egy olyan, nyomott árat közlő fővállalkozóval történik szerződéskötés, aki nyomán nem szakképzett munkaerőhöz kerül a projekt végrehajtása.

Az 5%-os újlakás-áfa keretében rohamtempóban épülő társasházakban sajnos gyakori a lehető legolcsóbb (nem pedig a legjobb ár-érték arányú) fűtési rendszerek telepítése, továbbá az eredeti terv kiírástól eltérő megvalósítás.

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért.

A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül.

A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdasági értékláncban.