A MÉASZ részleges áfa-visszatérítést javasol az épületenergetikai korszerűsítésekre

Budapest, 2019. január 24. – 2018-ban az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac: a legnagyobb bővülés a szerkezetépítő és szálas hőszigetelő anyagok terén volt megfigyelhető. A hazai építőanyag gyártóknál az égetett tégla termékek volumene 15-20%-kal, a fehér falazati anyagok 40%-kal, a szálas hőszigetelők pedig 25-30%-kal bővültek. Mindez összefügg az újlakás-építési projektek felpörgetésével, valamint a jelentősebb ipari beruházások elindításával.

Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.  Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is jelentős szeletet fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékében, és nagyban meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.

A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.  A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a csok keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.

2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20% közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10% közötti mértékben korrigálniuk áraikat.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.

A csok részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához, és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, ezáltal a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.

Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkánkra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy munkálatok folytatódhassanak. 

A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20%-kal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében, és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik. Továbbá, a cafeteria lehetőségek megszűnése miatt számos gyártó a bérbe helyezi át a korábbi összeget.

E mellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási - fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában. 

A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15%-kal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly. 

E három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10% közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson.  Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.

Várakozások 2019-re és trendek

A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari- intézményi beruházások alakulása határozza meg.

• Az újlakás-építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.
• Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt fognak kitenni a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.
• A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában*.

A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

*A MÉASZ szerint a lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is.  Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.  

E területet erősen ösztönözné az is, ha Magyarország CO2-kvótájának értékesítéséből befolyó bevételek a lakossági épületenergetikai piacra kerülhetnének, így járulva hozzá a lakhatási minőség növeléséhez, az energiaszámlák csökkentéséhez.

Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye 2018-ban:

•  Az év egészét tekintve, a szerkezetépítő anyagok iránti erős kereslet meghatározta a 2018-as évet. Az égetett tégla termékeknél éves szinten mintegy 15% növekedést ért el a gyártás 2017-hez képest, míg az égetett kerámia tetőcserepekből 12-13%-kal fogyott több. Novemberben és decemberben kisebb visszaesés történt, amely összefügg a technológiai sorrenddel és az időjárással.
• A fehér falazati anyagok az év egészében igen jelentős, 40%-os volumen bővülést értek el.
  A szerkezetépítés terén jelentős a kivitelezői kapacitáshiány, különösen a tetőfedésben, ahol 2019 végéig, sőt, 2020 első negyedévéig be vannak táblázva a szakemberek. A gyártók rövid átfutással ki tudják elégíteni az igényeket, ebben közrejátszott az 5%-os lakásáfa a meghatározott feltételek mentén történő kitolása 2023-ig.
• Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) terén éves szinten és összességében 15-20%-os volumen bővülést érzékeltek a gyártók, a hidegburkolás valamint a melegburkolás anyagai és segédanyagai iránt az év nagy részében erős volt a kereslet. 
• A homlokzati nyílászárók piacán az év egészében, bázis alapon 12-15% növekedés realizálódott, vagyis az év vége felé felfutottak a kiszállítások. A rendelés és előlegfizetés nyomán a kiszállítási idő a korábbi 6-9 héttel szemben a harmadik negyedévtől 4-5 hétre csökkent (raktárra termelés nincsen) és ugyanez várható 2019-ben is.  
  Az év során 10-12% áremelkedésre került sor, amelynek nagy részét a munkabérek emelése és egyes alapanyagok áremelkedése tette ki.
  A vásárlók 60-70%-ban 1Wk/m2 K értékű, magas hőszigetelő képességű ablakokat keresnek, azonban gyártói visszajelzések szerint lakossági energetikai felújításoknál előfordul, hogy csak kétrétegű üveggel készített ablakokat terveznek felhasználni.  
  2019-ben egyéb ösztönző hiányában a tavalyinál kevésbé dinamikus növekedés várható, mivel az ablakgyártók szerint az energetikai felújítások aránya érzékelhetően csökkenni kezdett.
• A tetőtéri ablakok piacán egész évben az eladási volumen növekedése volt tapasztalható, változás a növekedés dinamikájában történt. A kivitelezési árak emelkedése mellett a várakozási idő meghosszabbodása érzékelhető, miközben a korábbinál tudatosabb vásárlói réteg igényeit kell kiszolgálni, akik érzékenyebbek a direkt vagy indirekt kiszolgálás színvonalára is.
• A műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti kereslet az év egészét tekintve némileg 10% felett nőtt, az eltérés fő oka a lakóépület-állomány állapotához és az érzékelt lakossági igényhez képest visszafogott energetikai felújítási arány. A keresletet az energiahatékonysági felújításokra kiírt visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) feltételrendszerének könnyítése csak kis mértékben növelte. Az új építések az energetikai felújítások növekedése nélkül nem kötik a le a gyártói kapacitásokat. A piaci szereplők a fokozódó igényekkel számolva kapacitást bővítettek, így továbbra is többletkapacitások állnak rendelkezésre van az EPS hőszigetelőanyag gyártóknál.  Az EPS alapú hőszigetelők árait tekintve lényegi áremelkedés nem volt; mivel az évközepi átmeneti növekedés után árcsökkenés következett be.  Mindezek miatt a viszonylag nehezen kalkulálható jövőbeli kereslet miatt a gyártóknak minden technológiai beruházást és kapacitásbővítést nagyon meg kell fontolniuk.
• A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet az év egészében erőteljes volt, az éves növekedés 2017-hez képest 25-30% körül mozgott. Az év során átmenetileg meghosszabbodtak a szállítási határidők (részben beruházói túlrendelések és betárolások miatt), majd normalizálódtak, köszönhetően a racionalizálási és kapacitásallokálási intézkedéseknek. Idén a gyártói visszaigazolási idők tovább rövidülnek. A szálas hőszigetelési piacot jelentősen meghatározza majd a tervezett ipari beruházások elindítása – egyelőre menedzsment döntésektől függ, hogy idén mely gyárbővítések és logisztikai projektek indulnak el (például: Hankook, Pepco, Mercedes), ebben további növekedési potenciál van. E téren fontos még a mintegy 30 milliárd forintos CO2-kvóta lakossági kiírása,  továbbá a tervezett jelentős ipari termelő és logisztikai beruházások.
• Az épületgépészeti termékek beépítése terén a 2018-as év egészében keresleti természetű piac érvényesült, amellyel párhuzamosan megnehezült a kisebb karbantartások, átalakítások elvégzése. A kényszerű béremelések következtében emelkedtek a szerelői vállalási árak. A tapasztalat az, hogy az 5%-os újlakásáfa keretében rohamtempóban épülő új építésű társasházakban sajnos gyakran a lehető legolcsóbb (nem pedig a legjobb ár-érték arányú) fűtési rendszereket szerelik be. 

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért.

A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül.

A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdasági értékláncban.

További információ:
Szarka László
elnök
Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.