Budapest, 2018.08.23. - 2018 első félévében szegmensenként 10-30%-kal bővült a hazai építőanyag-piac: a legintenzívebben a szerkezetépítő és egyes kapcsolódó termékek iránti kereslet nőtt. A szakképzett munkaerő megtartása érdekében a gyártók idén tovább emelték a béreket. Vannak olyan területek, ahol a kivitelezői kapacitáshiány lassítja a bővülést. Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke szerint nemcsak a beépítő szakemberek utánpótlása miatt, hanem a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány, amely tartósan stabilizálhatja az építőipar növekedését és a GDP-hozzájárulást is. Az épületenergetikai korszerűsítések erősebb ösztönzése ebben kulcsszerepet játszhatna, ezáltal a magasépítések másik jelentős lába lehetne az újlakás-építések mellett. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, hasonlóan a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez.
Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag-piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak.
A KSH által nemrég közzétett 11,2%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások élénküléséhez.
A hazai építőanyag gyártók a kollégák megtartása érdekében a béreket idén tovább növelték, de a kapacitásbővítéshez még így is kihívás megfelelő szakképzett munkaerőt biztosítani. A forint évközi gyengülése miatt egyes import alapanyagok ára növekedett - különösen az üveg, PVC profilok és egyes kőolajipari és építőkémiai termékek terén. A gyártók egy része egyelőre áraiban még nem érvényesítette e hatást, kivár arra nézve, hogy mi lesz a tartós forint kurzus. A béremelések és az árfolyamhatás mellett a fuvarozási szolgáltatások drágulása jelentette a harmadik fő piaci árbefolyásoló tényezőt. Összességében, a gyártók a jellemzően 2-7%-os árkorrekciókat tavalyi évhez hasonlóan túlnyomórészt a bérek növelésére és a munkaerő-kapacitás bővítésére fordították.
Az 5%-os újlakás-áfa tervezett kivezetése tovább erősíti az újlakások iránti keresletet a következő másfél évben, azonban e hatás mellett megjelenik a bérbeadási célú lakásépítés is. Ennek fő oka, hogy alacsony kockázatú termékekben (például bankbetétekben) még mindig nem érhető el érdemi reáljövedelem, ezért a bérleti célú lakásépítési sokaknak vonzó alternatíva – különösen, hogy még mindig nem kínálati a piac a megyeszékhelyeken és az agglomerációban.
Szarka László, a MÉASZ elnöke szerint a gyártói beruházások tervezhetősége miatt is fontos a kiszámítható megrendelés-állomány. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések hathatós állami felkarolással kiszámítható megrendelésállományt biztosítanának az építőiparnak. Az épületenergetikai korszerűsítésekre elérhető kamatmentes hitelkonstrukciók jelenleg nem tűnnek eléggé vonzónak a lakosság körében, míg a hazai lakóingatlan állomány kétharmada energetikailag elavultnak számít.
A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítések támogatására részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. Az építőanyagra és munkadíjra egyaránt vonatkozó utólagos számlabemutatás jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is.
Az egyes építőanyag gyártói szegmensek teljesítménye 2018. I. félévében:
- Az égetett kerámia (tégla) falazati termékek iránti kereslet 2018 első felében további 10-15 százalékkal bővült. A belföldi gyártók alapvetően ki tudják elégíteni az igényeket. A vállalatok a termelőkapacitást folyamatosan bővítik, azonban a szakképzett munkaerőhiány miatt a növekvő bérezés mellett is kihívást jelent a kétműszakos termelések megszervezése.
- A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) anyagokból összesen mintegy 15-20 százalékos növekedést ér el a szegmens.
- A vakolat- és építőkémiai termékek terén a gyártók differenciált, 10-25% bővülést értek el 2018 első félévében. Míg épületek szerkezetépítése, és vele a hőszigetelő vakolatokrendszerekkel összefüggő ragasztó- és egyéb segédanyagok piaca erőteljesen bővül, a hideg burkolóanyagok piacára kedvezőtlenül hat a kivitelezői kapacitáshiány. Ezért a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek iránti kereslet bővülése egyelőre elmarad az általános építőipari bővülés mértékétől.
- A homlokzati nyílászárókat tekintve a teljes 2017-es évet tekintve a termelési érték több, mint 10%-kal nőtt, de az őszre vonatkozóan további növekedés várható. A rendelési átfutási idők 6-7 hét körül mozognak, míg az árak átlagosan 7%-kal emelkedtek - elsősorban a munkabérek emelése, másodrészben pedig az árfolyamhatás átvezetése miatt. Az import üvegek, PVC-profilok és vasalatok ára tovább emelkedett.
- Az ablakgyártók egyértelműen érzékelik az elektronikus számlázás szürkeimporttal szemben mutatkozó piacfehérítő előnyeit. A beépítés területén azonban továbbra is komoly forráshiányok vannak, amelynek kezelésére a szakszövetség által kidolgozott tematika alapján működik az ablakbeépítő OKJ-képzés, amely középtávon fejti ki hatását. Ez különös fontossággal bír, mivel a minőségi problémák a nem megfelelő beépítésből erednek.
- Az EPS alapú hőszigetelésekre irányuló kereslet az építőipari bővüléssel egyelőre nem halad együtt úgy, mint a szerkezetépítő anyagok esetében. A kereslet a homlokzati energetikai felújításokkal együtt sem éri el azt a szintet, hogy az EPS hőszigetelőanyag-ipar a kapacitásait teljesen ki tudja tölteni. Ennek fő oka a korszerűsítések egyelőre visszafogott volumene, amely mellett az újlakás-beruházások nem mindig időben ütemezett rendelései is hullámzó keresletet generálnak. Az árakat illetően a tavalyi nyári áremelkedés lecsengett sőt jelenleg éves áttekintésben kismértékű árcsökkentésről lehet beszélni.
- A szálas szigetelőanyagok piacán 25-30% körüli volumen-növekedés érzékelhető. E szigetelőanyagok nagy részét az ipari épületekre és közintézményekre vonatkozó előírások miatt használják.
- Az épületgépészeti szegmensben az első félévben továbbra is kissé hektikus a piac a nagyobb létesítmények esetében: sok a bizonytalanság, elsősorban egyes elnagyolt tervek, menet közben változó beruházói igények és bonyolult, gyakran méltánytalan fizetési garanciák miatt. A kisebb volumenű munkáknál inkább a megkívánt rövid (azonnali) határidő okoz kapacitásproblémát, mivel a szezonálisan jelentkező nagy igényre nem képes egy kis- vagy mikrovállalkozó felkészülni; a minőségi munkaerő hiánya továbbra is jellemző.
- A munkák döntő többségét kitevő felújítások sajnos ritkán jelentenek komplex felújítást vagy korszerűsítést. A részleges felújításokkal csak az üzembiztonság fenntartása érhető el, a hosszú távú energiahatékonyság és a növekvő komfortigény csak ritkán. Elmondható, hogy komplex felújítások konkrét, könnyen elérhető, jelentős támogatások nélkül manapság nem jellemzők.
- Az épületgépészeti termékek áraiban jelentős változás nem történt, az anyagbeszerzés legfeljebb csak az azonnali munkáknál okozhat pillanatnyi fennakadást, a választék megfelelő.
A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről: A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül. A hazai építőanyag- és építési termékgyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig a szélesebb értelemben vett építésgazdasági értékláncban.