Hogyan lehet a MÉASZ tagja?

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség önálló jogi személyiséggel rendelkező szakmai szövetségek szövetsége. melynek tagja lehet minden bel- és külföldön bejegyzett szakmai szövetség, magyar vagy külföldi illetőségű jogi személy, illetve természetes személy.

 

A tagsági viszony formái:

  • rendes tag
  • pártoló tag
  • tiszteletbeli tag

 

Budapest 2021. június 16. – Az építőanyag gyártásához szükséges nyers- és alapanyagok széles körét érintő, több mint 30 éve nem látott mértékű és gyorsaságú, világszintű áremelkedések és részbeni hiányjelenségek jelentős gyártási költségnövekedést okoznak a hazai építőanyag gyártók számára: számos területen 20-30, de esetenként akár 100%-kal drágábban jutnak hozzá a termékek legyártásához, csomagolásához szükséges alapanyagokhoz és összetevőkhöz. A világpiaci árrobbanás hatása a hazai építőkémia-, az EPS hőszigetelőanyag, a homlokzati nyílászáró gyártóknál, továbbá az épületgépészeti termékeket gyártó vállalkozásoknál jelentkezik különösen erőteljesen, így e területeken a gyártók idén kétszámjegyű áremelésekre kényszerültek. A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.

A MÉASZ elnöksége szerint a tavalyihoz képest tartósan erősebb forintárfolyam kedvező és stabilizáló hatású lenne a piacra a Covid-19 utáni újraindulási időszakban.

Az EPS hőszigetelő anyagok gyártása szenvedte el a legnagyobb mértékű kiinduló alapanyag-áremelkedést azáltal, hogy a termék végső árának mintegy 70%-át teszi ki az EPS alapanyag. Az EPS gyöngy, a hőszigetelés gyártásának kiinduló anyaga mintegy 80%-kal drágább, mint idén januárban.

Az építőkémia termékeknél vegyes tendencia mentén elsősorban a termékcsoportok gyártási költségei ugrottak meg a legnagyobb mértékben, amelyeknél műanyagiparból származó, így például diszperziós anyagokat vagy epoxi alapú adalékokat kell felhasználni.

A belföldön bányászott nyersanyagokra támaszkodó, jellemzően szerkezeti építési termékek gyártóinál, így a hazai tégla, cserép és fehér falazatai anyagok gyártóinál a világpiaci nyersanyag-árrobbanás hatásai korlátozottan jelentkeztek, főként a csomagoláshoz kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódásán keresztül. A széndioxid-kvóták ára azonban megduplázódott egyetlen év alatt. A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően szintén kétszámjegyű módon – igen tág tartományban - nőtt, míg a versenypiaci villamosenergia ára 12-17% között emelkedett a tavalyi év azonos időszakához képest.

A forint árfolyamhatása további olyan tényező, amely a hazai gyártásban egyszerre érinti a világpiaci árazású gyártási alapanyagok beszerzési költségét, valamint az euróban elszámolt gépek és karbantartások, szolgáltatások díjait és árait. A drasztikus gyártási alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent: míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, idén 360 forint körül és részben a feletti is volt az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyamerősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az egyes import összetevők és a világpiaccal együtt mozgó tételek gyártói beszerzési árai stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése azonban szélesebb körben csökkentené a költségoldali nyomást, ezzel segítené a hazai építőanyag gyártókat és ezzel a hazai építőipart egyaránt. 

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöksége szerint

  • az újranyitással egy időben végbement forinterősödés kedvező és stabilizáló hatású a gyártáshoz szükséges nyers- és alapanyagok piacára, tartós fennállása, illetve a további tartósabb forinterősödés segítené a kiszámíthatóságot a gyártó-kereskedő-kivitelező értékláncban.
  • Az építési piac keresleti oldalának simítását segítené az 1,5-2 éven túlmutató lakáspiaci kereslet-ösztönzés. Ennek egyik lehetséges megoldása a lakossági célú lakásberuházásokat támogató keretrendszer időbeli hatályának kitolása.

A MÉASZ elnöksége a jelenlegi piaci helyzet tükrében arra számít, hogy a világpiacon a nyers- és alapanyagok drasztikus árnövekedése az érintett termék szegmensekben megállhat, így az építőanyagok és építési termékek árai is fokozatosan stabilizálódhatnak.

 

* * * *

 

Áttekintés: világpiaci és egyéb költséghatások az egyes építőanyag gyártói szegmensekben

EPS hőszigetelőanyagok

Az EPS hőszigetelő anyagok árképzésében a kiinduló alapanyag 70%-os részaránya miatt meghatározóak a nyers- és alapanyagpiaci folyamatok: a szénhidrogének áralakulása, a belőle gyártott monomerek, majd polimerek elérhetősége és ára, a szállítási költségek, továbbá az ázsiai térség igényei, valamint az EUR / USD és a forint viszonya egyaránt.

Az EPS hőszigetelőanyag gyártása során a gyártáshoz kiinduló anyag a sztirol monomer (SM) alapanyag, amelyből további feldolgozással jön létre az EPS polimer gyöngy. Az EPS gyöngyből készítik a hőszigetelőanyag gyártók az EPS hőszigetelő lapokat, mint építési termékeket.

2021 elején alapanyag gyártói kapacitások szűntek meg, a szénhidrogének ára emelkedett, az amerikai SM import leállt a rossz időjárás okozta monomer gyártói kapacitás kiesése miatt. A hőszigetelő alapanyag gyártókat jelentősen sújtotta a tartályhajó szállítói kapacitás elégtelensége és a szállítási költségek megemelkedése okozta stressz. Ehhez járult a világban és így   Európában is tapasztalható építkezési láz, ami minden építési alapanyagnál részben hiányt, másrészt áremelkedést okozott. Ezt fokozta a forint értékvesztése a fő devizákhoz viszonyítva.

Mivel az EPS hőszigetelő termékek gyártóinak nincs lehetőségük az alapanyagok áralakulására befolyást gyakorolni, és az alapanyag mintegy 70%-os részarányt tesz ki a végső árból, e hatások óhatatlanul megjelentek a termékek árában is.

Az EPS-ből készült, leggyakrabban használt 80-as fehér homlokzati hőszigetelő lemezek jellemző net/net árának alakulását vizsgálva a bázishoz képest egészen 2021 elejéig árcsökkenés volt tapasztalható. Az EPS késztermék jellemző hazai ára 2021 januárjában érte csak el a 2019-es szintet. 2021 II. negyedévében a hőszigetelő termék ára átlagosan hazánkban 55%-os emelkedést mutat, ami még mindig alatta van a gyártói oldalon tapasztalt alapanyag áremelés mértékének.

A hazai EPS hőszigetelőanyag gyártók a monomer és ezáltal az EPS alapanyag árának stabilizálódását várják, hogy a hőszigetelő termékek ára hosszabb távon szűkebb sávban mozogjon.

Építőkémia termékek

Az egyes építőkémia termékek, így különösképp: homlokzati hőszigetelés rendszer ragasztók és tapaszok, színezővakolatok és egyes ragasztók gyártásához szükséges speciális, gazdaságosan csak nagy volumenben gyártható vegyipari összetevőit a hazai építőanyag gyártó vállalatok is európai vegyipari- és petrolkémiai konszernektől szerzik be.

A kínai gazdaság Covid-19 járványhelyzetet követő erőteljes újraindulása jelentős elszívó hatást gyakorolt egyes építőkémia összetevőkre is, így szinte egyik napról a másikra tűntek el olyan alapanyagok, amelyek gyakran nem is a végtermékek közvetlen kellékei, hanem az ebbe kerülő alapanyagok nélkülözhetetlen elemei.

A kulcsfontosságú vegyipari alapanyagokat szállító BASF márciusi tűzesete nyomán MÉASZ a Külügyi és Külgazdasági Minisztériumhoz fordulva kért és kapott támogatást további, lehetséges piaci források feltérképezéséhez és bevonásához. Ezen alternatív beszerzési források felkutatása várhatóan középtávon segíti a hazai gyártókat.

Az építőipari tömítések, ragasztók, habok gyártási alapanyagainak beszerzési árai a következő mértékben alakultak: poliuretán bázison 25-30 %, szilikonbázison 15-20 %, akril bázison pedig minimum 20 % árnövekedés jelentkezett a gyártóknál a 2020 decemberéhez képest.

Továbbá, az általános műanyagipari árrobbanás miatt jelentősen nőttek az építőkémiai termékek kiszerelésére szolgáló műanyag vödrök, kartusok (30%-os drágulás) és kartonok (15%-os drágulás) gyártói beszerzési árai is.

 

Az építőkémia termékek gyártását tovább nehezíti az alapanyagok szállítási idejének gyakori csúszása, illetve az, hogy a gyártók felé rendelkezésre álló mennyiség egyes gyártási kiinduló anyagoknál a tavalyi felhasználás mindössze 70-80%-a, amely jelentős kihívás elé állítja a beszerzőket, a gyártást szervezőket, ezzel pedig a lánc minden szereplőjét.

 

Az alapanyag-drágulásban a forint árfolyamhatása is megjelent; míg 2020 elején 330 forintba került egy euró, tavaly 367-ig is felment az árfolyam. Az elmúlt hetek árfolyamerősödése kedvezően érintette az építőkémia termékek gyártóit, így az árak stabilizálódhattak. A forint árfolyamának további erősödése csökkentené a költségoldali nyomást.

Az alapanyag- és a csomagolási piacot érintő hatások miatt az építési szilikon termékek ára április végéig 10%-kal növekedett idén. Az ipari padló műgyanták árai az epoxi alapanyag árrobbanása miatt 23-47% között emelkedtek 2021-ben. A fa és melegburkolati ragasztóanyagok 6-8% között drágultak a 2. negyedévben, 2021 januári 4-5%-os árkorrekciót követően.

A globális kínálatszűke és árrobbanás miatt a nagyobb építőkémia termék gyártók mindegyike keresi azokat a megoldásokat, amelyekkel az egyes összetevők, alapanyagok kiválthatók lesznek.

Égetett kerámia tégla és cserép termékek

Az égetett kerámia tégla és cseréptermékek piacán a világpiaci hatások korlátozottan jelentkeztek: elsősorban az építőanyag gyártó gépek karbantartási költségek árfolyamhatásból eredő megugrása, valamint a termékek csomagolásához kapcsolódó műanyagfólia, és a raklapok árának megduplázódása jelent meg extra költségként, az éves bérkorrekciók mellett.

A széndioxid kvóták nemzetközi piacának áralakulása nyomán a kvótaköltség azonban egyetlen év alatt megduplázódott.

Kiemelni érdemes, hogy e szegmensnél a gyártási költség 40-50%-át az energia teszi ki, így a versenypiaci gáz ára jelentősen befolyásolja a gyártás költségét.   A versenypiaci földgáz ára a vállalatok szerződéses konstrukcióitól függően kétszámjegyű módon – igen tág tartományban – nőtt, ahogy a versenypiaci villamosenergia ára is - utóbbi 12-17% között emelkedett bázis alapon.

Az égetett kerámia falazati termékek árai számos esetben stagnálnak, illetve azon termékeknél, amelyeknél a piacon a gyártási költségnövekedés érvényesíthető volt, idén 5-8% közötti árkorrekciókra került sor.

Fehér falazati és szerkezeti termékek

A fehér falazati termékeknél is korlátozottan jelentkeztek a külpiaci nyers- és alapanyag- hatások, így utólagos, év eleji gyártói korrekcióra került sor:

 

2020-as gyártói listaár-változás, 2019-hez képest

2021-es gyártói listaár-változás 2020-hoz képest

Megjegyzés

Fehér falazóelem (pórusbeton)

5,0%

4,0%

 Infláció alatt

Fehér válaszfalelem (pórusbeton) / felújítás

4,9%

4,0%

 Infláció alatt

Fehér falazóelem (mészhomoktégla)

6,9%

3,9%

 Infláció alatt

Fehér hőszigetelő elem

7,0%

5,9%

import termék; árfolyamváltozás

 

Szálas szigetelő anyagok

A hazai gyártóknál előállított szálas hőszigetelőanyagok forrása hazai (kőzetalapú) kitermelés, így a szélsőséges világpiaci nyers- és alapanyag ármozgások szintén elkerülték, de a csomagoláshoz használt termékek drasztikus áremelkedése megjelent. A listaárak jelentős részben változatlanok voltak; az adható kedvezmények csökkentésén keresztül került sor az infláció, a gyártási és fix költségek növekedése nyomán korrekcióra, amely az egyes termékeknél 5-10% közötti.

Homlokzati nyílászáró gyártók:

Az importból származó összetevők ellátási nehézségei megjelentek a homlokzati nyílászáróknál is:

  • A beszerzési nehézségek és a nyersanyagpiacok nehéz előre jelezhetősége miatt vannak cégek, melyek nem szállítanak projektekre, mivel nem vállalják a szállítási ár 6 hónapos rögzítését.
  • A műanyag ablakoknál a korábbi mintegy 10%-os acél vasalatok költségaránya 30%-ra nőtt az acéltermék nyersanyag- és a belőlük készített termékárak világpiaci szárnyalása miatt.
  • Sajátos jelenségként tapasztalható, hogy az építőkémia termékek piaca mellett a műanyag profilok színezése is érintett a titán-dioxid szűkebb és drágább kínálatával.
  • A fa nyílászáró-gyártáshoz nem áll rendelkezésre megfelelő minőségben és mennyiségű faprofil, ehhez az is hozzájárult, hogy a német faipari szövetség kérte a német faexport korlátozását.

Mindezek miatt a hazai homlokzati nyílászáró-gyártók a költségeik növekedése nyomán idénre 5-10% közötti költségkövető árkorrekciót terveztek, de a költségeik tavaszi növekedése miatt várhatóan továbbira is lesz szükség oly módon, hogy az ablakgyártók várhatóan nagyobb része a világpiaci áremelkedések miatt ideiglenes felárat fog alkalmazni, abban bízva, hogy az év második felében könnyebb és részben olcsóbb lesz egyes, gyártáshoz szükséges alapanyagokat beszerezni.

A raktáron lévő késztermékek ára várhatóan nem emelkedik, azonban az újonnan gyártott (egyedi) ablakoknál a zömmel importból származó, megdrágult faanyagok hatása meg fog jelenni. A nemzetközi üveggyártó kapacitások részbeni karbantartás miatt szűkebbek és 10%-kal drágább kínálatot nyújtanak a gyártóknak.

Épületgépészeti termékek és kapcsolódó szolgáltatások

 

A világpiaci nyersanyag-árrobbanás fokozottan jelentkezett az acél- és műanyag termékeken keresztül, drágítva a gépészeti termékek előállítását.

Az épületgépészeti vállalkozásoknál, a külpiaci bizonytalanságok nyomán az értéklánc szereplői nincsenek hozzászokva az árazási bizonytalansághoz és az árakra ható tényezők gyors változásához: a piac az évi egyszeri, év eleji áremeléshez szokott hozzá, kétszámjegyű emelést a piac nehezen, vagy egyáltalán nem fogadja el.  Több épületgépészeti gyártó vállalkozás kénytelen több lépcsőben árakat korrigálni.  Mivel a gyártói árakat a partnerek felé több hétre garantálni kell, vannak épületgépészeti vállalkozások, amelyek projektekre nem vállalnak munkát.

 

Az épületgépészeti termékek gyártói januárban és áprilisban voltak kénytelenek árat emelni, így azok a múlt évhez képest 2021-ben 10-20% közötti mértékben nőttek a termék típusoktól függően.

 

* * * *

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül.  A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig az építésgazdasági értékláncban.

További információ:

Szarka László
elnök
Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Email:
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.