FIGYELEM, ÁLHÍR! Egyes hiteltelen, impresszummal sem rendelkező álhír-oldalakon olyan információk terjednek, amelyek a "Hazai Hatékonyság 2" javaslatcsomag tartalmát meghamisítva, azt egy kihirdetett lakossági energetikai pályázatként mutatják be. Ezzel szemben a Hazai Hatékonyság 2 lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a MÉASZ készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, hatékonyan ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés egyelőre nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából. A MÉASZ megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kérjük jelentsék az illetékes hatóságoknak mind az álhírt terjesztő portálokat, mind a közösségi oldalak profiljait. Fentiekkel összefüggésben kérjük: NE HÍVJON, ÉS NE KÜLDJÖN EMAILT!

Tartós ösztönzők szükségesek az építésgazdaság megerősítésére.

Budapest, 2020.05.14. - A hazai építőanyag gyártói szegmensekben az év első 4 hónapjában csak a  fehér falazati és a szálas hőszigetelőanyagok terén sikerült megtartani 2019 azonos időszakának teljesítményét, a többi területen szinte kivétel nélkül visszaesésre került sor. 15% körüli csökkenést könyveltek el az égetett kerámia tégla gyártók, és hasonló vagy egyes részterületeken ezt meghaladó visszaesés mutatkozott az építőkémia termékeknél is. Növekedést csak a tetőcserepek részpiaca mutatott, ez azonban a számos lezárásra kerülő, még az 5% újlakás-áfa keretében befejeződő projekttel függ össze.

Míg a legtöbb gyártói szegmensben kiugró márciusi forgalom jelentkezett a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet során, ezek főként olyan előrehozott felhalmozások voltak, amelyeket határozott visszaesés követett áprilisban. A MÉASZ szerint nagy a kockázata egy elhúzódó, kétszámjegyű építésgazdasági visszaesésnek, ezért a MÉASZ a beruházói döntéseket ösztönző intézkedés-csomagot javasolt a szaktárcának annak érdekében, hogy az egyre nagyobb GDP-hozzájárulást adó stratégiai iparág 2019-es teljesítménye minél inkább megközelíthető legyen és a járványhelyzetből kilábalás, valamint a 2021-es magasépítési teljesítmény egyaránt tartós alapokat kapjon.

Azzal együtt, hogy a nagyobb magasépítési projektekben érdekelt piaci szereplők még viszonylag optimisták, jelentős a kockázata annak, hogy SARS-CoV2 járványhelyzet kiváltotta krízis hosszabb távra fog hatni, és hosszabb távra szóló, dominó-jellegű folyamatot vált ki az építőipari értékláncban. A megrendelői, beruházói döntések halasztása mind a vállalatoknál, mind a magánerős beruházóknál az értéklánc egészét vetik vissza, ezért változatlan szabályozás mellett nagy kockázata van az idei kétszámjegyű lassulásnak. Az építésgazdasági lassulás megmutatkozik az országszerte fokozatosan felszabaduló kivitelezői kapacitásokban, az ipari, irodai projekt befejezések és az új projektek száma között növekvő ollóban és egyes nagyprojekteknél a kivitelezési tervek elkészítésének halasztásában. Különös jelentősége van ezért ez időszakban az állami és önkormányzati megrendelések bővítésének és a számos szakipart vonzó lakásépítés és -korszerűsítés előmozdításának.

Fontos és aktuális ezért olyan tartós ösztönzők bevezetése, amelyek a teljes építőipari értéklánc kilábalását segítenék a megrendelői döntések előmozításával, a köztes támogató folyamatok felgyorsításával, hogy a 2019-es építésgazdasági teljesítmény idén is minél jobban megközelíthető legyen. A MÉASZ erőteljes intézkedések elindítását javasolta az építésgazdaságért felelős szaktárcának:

  • az újlakás-építésekre nézve a 27% és az 5% közötti áfa közötti különbség visszatérítését (a csok magánerős beruházás mintájára) számlakötelezettség mellett; illetve az 5%-os  újlakás-áfa ismételt beállítását olyan módon, hogy a kedvezmény közvetlenül a tulajdonoshoz jusson;
  • a lakóingatlanok energetikai korszerűsítésének ösztönzését, részleges áfa-visszatérítésen és támogatási programokon keresztül;
  • a közoktatási, illetve köznevelési és közoktatási intézmények energetikai felújítását (amelyre kedvező lehetőséget teremt az átmeneti zárva tartás és a nyári szünidő, valamint a könnyen megvalósítható távolságtartás);
  • állami / közhasznú (nem szociális) bérlakásrendszer elindítását.

A beruházói döntések ösztönzésének hiányában elhúzódó visszaesés következhet be, amelynek jelei az első negyedévben az alacsony projektkezdési értékeken keresztül már megmutatkoztak, így például a márciusi és áprilisi újlakás-építési projektindulások több, mint harmadával csökkentek, és az irodapiac projektkezdési értéke a tavalyi érték törtrészére zsugorodott.  A nemrégiben bejelentett, rozsdaövezetekre vonatkozó 5%-os újlakás- és lakásbérleti áfára vonatkozó döntést a MÉASZ üdvözli, ennek hatása azonban idén még várhatóan nem fog jelentkezni. Az építésgazdaságban az állami beruházások mellett a szálloda- és az ipari-kereskedelmi épület beruházások jelenthetnek rövid távon fontos támaszt.

 

Gyártói környezet a  A SARS-Cov2 vírusjárvány során:

  • a biztonsági óvintézkedéseket a gyártók az egyes helyszíneken hamar bevezették és a munkaköröknél - ahol lehetett – home office rendszerre tértek át.
  • A hazai gyártás és a kiszállítás mindvégig folyamatos volt.
  • A fuvarkapacitások korlátossága különösen márciusban jelentkezett erőteljesen, amely a gyártóknak kétszámjegyű, további működési költségnevekedést okozott idén is.
  • A kedvezőtlen forint-euró árfolyamhatás  jelentősen érintette azon gyártókat, ahol import összetevők beépítésére kerül sor (épületgépészet, nyílászárók, egyes import szerkezetépítő- és szigetelőanyagok).
  • Az NHP Hajrá hitelprogram a lassuló környezetben a hazai gyártók számára egyelőre kevésbé mutatkozott relevánsnak. Az épületgépészeti vállalkozások egy része érdeklődik iránta, míg a számos kkv-t összefogó nyílászáró gyártó szektor tagjainál egyelőre a meglévő hitelállományt szükséges rendezni.
  • Kedvező, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében igényelhető munkabértámogatás igénybevétele a MÉASZ tagjainál egyelőre nem volt szükséges.

 

Az első négy hónap rövid összefoglalója építőanyag szegmensenként: 

Az égetett kerámia tégla termékeknél 10-20% közötti visszaesés jelentkezett az első negyedévben. Az áprilist is beleszámolva, az első négy hónapban mintegy 15%-os csökkenés mutatkozott 2019 első 4 hónapjához képest.

A cseréptermékek, különösen a tetőcserepek kivételt képeznek a részpiacokon azzal, hogy az első 4 hónap igen kedvezően alakult e téren: a márciusi átmeneti kiugrással, majd áprilisi visszafogottabb kereslettel együtt 10-20% közötti növekedést mutattak fel 2019 azonos időszakához képest, ez azonban a számos lezárásra kerülő, még az 5% újlakás-áfa keretében befejeződő projekttel függ össze.

Összességében: az égetett kerámia cseréptermékek növekedése nem ellensúlyozta a tégla termékek terén elszenvedett csökkenést.

A kiegészítő (beton-) termékeknél (térkő, dekorációs elemek) igen élénk kereslet mutatkozott 20%-os és a feletti növekményekkel, amely nyilvánvalóan összefüggött a kijárási korlátozások során megfigyelt folyamattal, miszerint a magánerős beruházó ingatlantulajdonosok a szűkebb lakókörnyezetük fejlesztése felé fordultak.

A fehér falazóanyagok terén április végéig sikerült a 2019-es bázist elérni. Ebben szerepet játszottak a társasházi projektek még meglévő tehetetlensége: az értékesítésre szánt lakásprojekteknél a korábbi csúszásokon felül 2-3 hónap további késedelmet okozott a vírushelyzet. A tavalyi volumen megtartásában a kijárási korlátozások miatti magánerős beruházások is szerepet játszottak. Az importból származó speciális termékeknél a nagyon kedvezőtlen árfolyamhatás miatt a listaárakból adott kedvezmények csökkentésére került sor.

Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránti kereslet igen hektikusan alakult: a számos ipari- és lakóingatlan befejezésnek köszönhetően a 2019-es bázis felett növekedett januárban és februárban.  A többi termékcsoportban is tapasztalt márciusi előrehozott vásárlások 20-50%-os átmeneti kiugrást eredményeztek, mindez azonban ezt áprilisban kétszámjegyű visszaesés követte. Összességében, január-április között, terméktől és gyártótól függően 2019 azonos időszakához képest stagnálás vagy akár 20-25%-os visszaesés is jelentkezett. A ragasztási, építési vegyianyagok, hideg- és melegburkolás anyagai iránti kereslet csökkent kevésbé.

A homlokzati nyílászárók gyártóinál az erős január-februárt követően gyengébb március következett, így az első negyedév cégektől függően stagnálást vagy mintegy 5% visszaesést hozott 2019 azonos időszakához képest. 2020 első negyedévéhez képest azonban az április 40-50% visszaesést eredményezett, különösen a magánerős beruházásokkal kapcsolatban.  Ez a drasztikus zuhanás a kiterjedt kereskedői hálózattal bíró gyártóknál kevésbé jelentkezett. 

Számos projektnél látható jelentős lassulás vagy megtorpanás, így áprilistól ismét megvan a kockázata annak, hogy megrendelt és leelőlegezett termékeket nem viszik el a kivitelezők.
Az euró alapra átállt cégek az adott heti csütörtöki árfolyam szerint számláznak. Az árfolyam változáson kívüli eső áremelés nem volt. Az elbizonytalanodás és az átütemezések miatt a korábbi 4-5 hetes szállítási idő jelenleg immár csak 1-2 hetet tesz ki, vagyis ennyi időre látnak előre a gyártók a piacon. Ez az érték megfelel a csok bevezetése előtti időszaknak.  A nyílászárókhoz tartozó import alkatrész beszállítások átmeneti javulás után ismét akadoznak, elsősorban fuvarszervezési problémák miatt.

Műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok iránti kereslet a márciusi átmeneti erős kiugrást követően áprilisban visszájára fordult. Összességében, 2020 első 4 hónapjában a kereslet kis mértékben alulmúlta a 2019-es év azonos időszakát. A számos ipari és kereskedelmi épület projekt befejeződéssel párhuzamosan erős kereslet mutatkozott a kereskedelmi épületek összeállítását támogató szendvicspanelek alapanyagául szolgáló PIR-lapokra és egyéb összetevőkre.

A szálas hőszigetelőanyagok iránt januárban és februárban a 2019-es időszakhoz hasonló kereslet mutatkozott; visszaesés tavalyhoz képest nem volt, köszönhetően számos befejeződő irodaház és társasházi projektnek. Márciusban is jelentkezett az előrehozott vásárlások hulláma, de kisebb mértékben, mint a többi építőanyag szegmensben. Miközben az új projektek száma erősen lecsökkent, és az összes értékesítésben a nagyobb projektek aránya 2020 elején növekedett, amely 5-6% körüli árcsökkenést hozott magával. A BMW-beruházás idei elmaradása a későbbiekben árubőséget hozhat a hazai piacon.

Az épületgépészeti termékek és szolgáltatások terén a meglévő lakó- és ipari ingatlan projekt kivitelezések és a szezonális karbantartások során fokozott figyelmet kellett a járványügyi óvintézkedésekre fordítani. A beszerzések során az olaszországi lezárások miatti késedelmek átmenetileg erőteljesen jelentkeztek és az euro-forint árfolyamhelyzet miatt drágább beszerzések érvényesültek. A korábbi, feszített, keresleti természetű piac a külföldről hazaérkező szakemberek miatt kissé kiegyenlítődött; az épületgépészeti vállalkozások egy része létszámbővítést tervez. A meglévő, futó kivitelezések során jelentős arányban léptek fel késedelmek, és e tendencia folytatódására számítanak az épületgépészek.

 

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetségről:

A MÉASZ szakmai ernyőszervezetként fogja össze a magyarországi építőanyag- és építési termék gyártókat. A MÉASZ nonprofit szakmai, politikailag semleges szervezetként elkötelezett az innovatív és energiahatékony építési beruházások megvalósításáért és a meglévő épített környezet korszerűsítéséért. A MÉASZ célja a minőségi új építések, felújítások és energetikai korszerűsítések széles körű előmozdítása; minőségi épületállomány kialakításának elősegítésével hozzájárulni a nemzeti vagyon gyarapodásához, társadalmi együttműködéseken, szakmai érdekképviseleten és kommunikáción keresztül. A hazai építőanyag- és építési termék gyártók kulcsszerepet töltenek be a K+F, az oktatás és a foglalkoztatás fenntartásáért és fejlesztéséért mind a gyártói iparágban, mind pedig az építésgazdasági értékláncban.