FIGYELEM, ÁLHÍR! Egyes hiteltelen, impresszummal sem rendelkező álhír-oldalakon olyan információk terjednek, amelyek a "Hazai Hatékonyság 2" javaslatcsomag tartalmát meghamisítva, azt egy kihirdetett lakossági energetikai pályázatként mutatják be. Ezzel szemben a Hazai Hatékonyság 2 lakossági épületenergetikai célú javaslatcsomagot a MÉASZ készítette 2016 végén, hogy a kormányzat új megközelítésű, hatékonyan ösztönző intézkedéscsomagot hirdessen meg a lakossági épületenergetikai korszerűsítések átfogó előmozdításáért. A javaslatcsomagról kormányzati döntés egyelőre nem született. A hírt terjesztő internetes oldalak és közösségi profilok tudatosan ferdítik el az eredeti információt, saját olvasottságuk és népszerűségük növelése céljából. A MÉASZ megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kérjük jelentsék az illetékes hatóságoknak mind az álhírt terjesztő portálokat, mind a közösségi oldalak profiljait. Fentiekkel összefüggésben kérjük: NE HÍVJON, ÉS NE KÜLDJÖN EMAILT!

SAJTÓ HÁTTÉRANYAG - Év végi áttekintés

 

a 2015-ös év összegzése, várakozások

Az épületenergetikai korszerűsítésekre nézve a társasházi Otthon Melege Program hasznos, de még kis volumenű a teljes felújítási szükséglethez képest.  A már lezárt operatív programokból eredően a piac az energetikai felújítási (KEHOP) pályázatok őszi megnyitását várta, azonban a források átstrukturálását közlő bejelentés miatt - miszerint magánerős korszerűsítésnél csak visszatérítendő támogatással lehetne számolni -  egyelőre  megtorpanás és kivárás érzékelhető a hőszigetelő, épületgépész és nyílászáró szegmensekben.

A piaci jelzések alapján visszatérítendő támogatások (kedvezményes hitelek) önmagukban valószínűleg nem fognak jelentős lendítőerőt képviselni, fontosnak tartanánk ezen csomagok továbbgondolását.

A MÉASZ számít arra, hogy javaslatait a kormányzati konzultáció keretében figyelembe veszik. Bizakodunk, mivel a decemberi kormányzati döntések nyomán a kormányzat jelezte, hogy a felújítások esetében is mérlegelik az ÁFA-visszaigénylés lehetőségét, ami egybeesik korábbi javaslatunkkal, és amelyre nézve meg vagyunk győződve, hogy érzékelhető fellendülést hozna. Egyelőre fennmarad a piac széttagoltsága: a finanszírozni képes beruházók pályázattól függetlenül végrehajtják a felújításokat, a piac nagyobb része azonban egyelőre kivár, így a felújítások számát tekintve addig tagjaink stagnálással számolnak.

Az új építésekre vonatkozóan jelentős és előremutató döntésnek tartjuk a CSOK kiterjesztését, amely várhatóan érezhetően megemeli majd az új lakóépület építéseket. Üdvözöljük, hogy javaslatunk nyomán a magánerős építtetők 5M forintig visszaigényelhetik az ÁFA-t.   Fontos azonban, hogy a 2016 elejére elkészülő végrehajtási rendeletek teljesíthető feltételeket tartalmazzanak majd. Kulcsfontosságú még a beépített anyagok ÁFA-tartalmának elszámolása az értékláncban, az egyes projektekben.

Javasoljuk a 3%-os kedvezményes, otthonteremtési hitel lehetőségét kiterjeszteni minden új lakóépület beruházóra - hasonlóan az idén nyár elején elfogadott, NHP szerinti vállalkozói lakóingatlan fejlesztéshez, amely a lakhatási feltételek javulásán túlmenően, számlakötelezettség mellett további költségvetési és foglalkoztatási előnyöket is hozna.

Az egyes építőanyag szegmensek alakulása 2015-ben

A falazati termékek piacát alapvetően meghatározza az év során megépült új épületek, ezen belül is különösen az új lakóépületek száma. A 2015-ben megépülő összes lakás volumene várhatóan mintegy ötöde a szükséges műszaki pótlásnak az épületállomány állagmegőrzése érdekében csak ez kb. 40.000 új lakását jelentené évente. 2015-ben a szerkezetépítő anyagok piaca a 2010-es értékeknek alig több, mint fele:

  • A tégla- és cserép termékek értékesítése idén stagnált, összhangban a stagnáló lakásépítési statisztikával. 
  • A fehér falazóanyagok terén a falazatokban érzékelhető 6-8 %-os növekedés főleg a felújítás jellegű felhasználásban (vékony válaszfalak) volt tapasztalható.

Az expandált szigetelőanyag (EPS, polisztirolhab) gyártói szegmensben míg 2014-ben (köbméterben kifejezve) stagnált a piac, idén a gyártók pozitív elmozdulást érzékeltek. Ennek oka, hogy korábbi pályázati pénzekből eredő felújítások megvalósulhattak, így a 2015 második fele jobban alakult - ennek nyomán összességében 8-10% növekedést lehetett érzékelni.

A javulás másik részét tette ki a 2015-től érvényes új épületenergetikai szint eléréséhez szükséges vastagságnövekedés.  Az - egyelőre új építésekre látható - ÁFA csökkentés és visszaigénylés lehetőségének hatására az előkészítési munkálatok teszik ki várhatóan a 2016 jelentős részét, ezek megvalósulása pénzügyileg elsősorban 2017-ben realizálódhat.  Így összességére 8-10% növekedés várható e szegmensben jövőre.

A szálas szigetelőanyagok szegmensében a vállalati és  a középületek felújítása teszi ki a felújítások jelentős részét, kis számú magánberuházó mellett. Az egyes projektekben a felújítások dominálnak, igazán nagy új építésű projektek 2015-ben hiányoztak a piacról.

Építőkémiai és vakolati termékek terén megpezsdült a piac: növekedés tapasztalható mind a csempe és járólap piacon, mind a melegburkolatok értékesítésében. Ez elsősorban az élénkülő felújításoknak köszönhető. A közel 6 %-os csempepiaci növekedésben az új építésű lakásoknak is van szerepe. Ez főleg a nyugati országrészre, ott is kiemelten Győr-Moson-Sopron megyére jellemző.  A 8-10 % közötti növekedés nem ritka a segédanyaggyártók forgalmában, akik az előző években a megszorítások helyett stabilan kitartottak sőt fejlesztették termékeiket, szolgáltatásaikat.  A falazóelem piacon érzékelt javulás szintén húzta magával a vakolatok és falazóhabarcsok mennyiségét, melyeknél a növekedés átlag 6%. Az ágazat bizakodással tekint a 2016-os esztendőre, melynek további lendületet adhat az 5%-os ÁFA- kulcs, illetve a családvállalók támogatása.

Az épületgépészeti termékek, az épületgépészet területén nem történt tavalyhoz képest elmozdulás. Ennek fő oka, hogy az új építések értéke stagnált, a felújítások esetenkénti támogatása nem eredményezett bővülést,  mert a vártnál kevesebb komplex felújításra került sor.  Ha az új építésekre bevezetendő áfa-csökkentés csak 3-4 ezer többlet lakást eredményezne, akkor ez  önmagában nem fog áttörést hozni, tehát ennél nagyobb  mértékű bővülésre lenne szükség.

A nyílászárók területén ez az év javulást hozott, mivel (i) nőtt a pályázatoktól független felújítások aránya (ii) valamelyest nőtt az export is (iii)  a 2009–es pályázat („Panelprogram”) egy része ez évben került kivitelezésre. Ez összességében várhatóan az előző évi forgalom 7-9%-os növekedését jelenti, vagyis a 2014-es trend folytatódhatott. Szeptemberben azonban ez a növekedés megtorpant, mivel a piaci nyomás miatt árainkban nem tudtuk érvényesíteni a költségnövekedéseket (pl. forintárfolyam-romlás, amit több cég nem élt túl.) A bővülő itthoni piac növekedésével várhatóan az árak 5-8%-al növekednek, amit az ÁFA csökkentés várhatóan a  fogyasztói árban kompenzál majd.  

A jövő évi kilátásokat az „Otthon melege” (5-60 lakásos panelépületek felújítása) programjának az elkövetkező két évre várható megvalósítása befolyásolja.

Az ÁFA csökkentés hatása a 2016 második felében léphet be. A szektorban az új lakásépítéshez szállítandó termékek aránya 5-10%. Várhatóan ez az arány nő meg.

A nyílászárók beépítése terén komoly gondnak látjuk a szakképzett beépítő szerelők hiányát. Javaslatot tettünk a felnőtt oktatásban az OKJ–s képzés (nyílászáró, és árnyékolástechnika szerelők) korszerűsítésére.

Vidor Győző
Elnök
Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség


Budapest, 2015. december 29.